Péntek van. Délután négy óra. Végeztem a munkával, irány a szállás, hússütés az útra, borul az ég, talán szemerkél is, a buszról leszállva egy laza sprint a vasútállomásig. Fél tízre érünk Portóba, szakaszosan esik az eső, fél óra séta a belvárosig, ahol a leendő vendéglátónkkal van a találkozó. A sportcipő átázott, Portó lucskos, sötét, üres, mindenki kakaót iszogat péntek este a TV-t nézve. Közel a folyóhoz egy bár, nem jön válasz a telefonra, hogy mikor tudunk találkozni. A leendő vendéglátó randin van, elnézte az időt (jó jel) és nem tíz óra van, hanem fél tizenkettő és nem megy már több busz Brágába, hanem csak egy vonat fél egykor, amivel ő nem fog jönni, mert a randevú izgalmasabb, mint a coimbrai látogatók. Újabb fél óra séta az esőben ugyanarra a vasútállomásra, és visszafelé még a Machine Head koncertről kiáramló népekkel is találkozás.

Kedves Portó (Oportó, vagy O Porto)!

Tudom, hogy nem tudsz magyarul, de szépek a hídjaid és kíváncsi volnék a könyvtáradra is, meg a kulturális életedre egyszer. Remélem még és hamarosan találkozunk!

Üdvözöl,

Pál

Braga még egy óra, Annika lassan eléri megfázása tetőpontját, de hamarosan grúz és török vendéglátóink forró teával vezetnek körbe az apartmanjukban, ami pont úgy nézett ki, mintha nálunk építették volna a hatvanas években, beleng az otthonhangulat. Intenzív alvás és másnap a belvárosban akadnak járókelők rendesen, szerencsés, napsütéses időt fogtunk ki, itt sokat esik. A soktemplomos városképhez hozzátartozik az a gesztenyesütöde, ami majd minden portugál városban felfedezhető ilyentájt, sütve a jó minőségű szelídet, árasztva el az utcákat ezzel a jellegzetesen kellemes illatú füsttel.

 A csapat piros sapkás török lánytagja hamarosan dolgozni megy, így az eredetileg bolgár, immáron szintén török festőművész, az önkénteskén óvóbácsi (amúgy közgazdász) sárga pulcsis grúz és a német újjonc fog fölmászni a Bom Jesus-hoz, Braga különleges atmoszférájú és méltán legnevezetesebb helyéhez.

A város szélére busszal kell menni, ahonnan az ötszázöt lépcsős túra kezdődik.

Az út valójában zarándokút, ami alatt muszlim és ortodox túratársakkal csendes beszélgetés folytatható.

A stációk egészen komoly épületek, az út pedig a már jól megszokott fekete-fehér kövezetes.

A kis kápolnák belsejében méretes faragványok mutatják be Jézus Krisztus kínszenvedését.

Minden stáció mellett egy bő- és kristályvizű kút csobog.

Még mielőtt a csúcsra ér a megfáradt vándor, -akinek piszok szerencséje volt az esős évszakban-, egy nagyot gyönyörködhet.

Az utolsó szakasz az apostolokkal, és szimbólumokkal teletűzdelt csodalépcső valami nagyon furcsa lelkiállapotba vezet.

Minden szinten egy kút. A faragványok orrából, füléből, szájából, vagy épp szeméből folyik a hegyi forrás tiszta vize. 

Aki nem bírja, siklóval is jöhet, melynek külleme erősen emlékeztet a Miénkre.

Ez az a templom, aminek a belsejében a kereszthalál-folyamat utolsó jelenetét elevenítik meg a majd ember nagyságú szobrok. Megrendítő.

A templomot elhagyva francesinha (franszezinnya) ehető és barátságos, hízlalt háziállat símogatható.

 

 

Régi tábla hirdeti: Itt bizony a belvárosi tarifa már nem érvényes. A busz visszarepíti a néhány órára saját gondolataiba feledkezett városi embert a mások gondolatait közvetítő közegbe és bár a belváros is tartogat még szépségeket, az időjárás mintha lekísérte volna a túrát és csak addig lett volna boldog, amíg Isten háza felé tartottunk. 

Ennek a városnak a hangulata jelentősen különbözik a délebbi portugál városokétól. Mintha már nem is Portugália lenne, vagyis nem az a Portugália, amilyennek álmainkban képzeljük.

Braga tényleg szép és egy nap nem elég ahhoz, hogy ezt a szépséget (beleza) felfedezze, megismerje az ember, de a Bom Jesus szempontjából bőségesen elegendő, mert ez a hely nem fukarkodik adni abból amije van.

A bejegyzés trackback címe:

https://onkenyes.blog.hu/api/trackback/id/tr903399621

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása